Szép, új világ

Az utolsó óra

2009-10-28T03:57:00.000-07:00

Az utolsó óra. Ez a címe annak az előadásnak, melyet dr. Hetesi Zsolt fizikus tartott a szolnoki Tisza Klubban. A Fenntartható Fejlődés Kutatócsoport vezetője úgy véli egyre kevesebb az időnk, ha nem takarékoskodunk az energiaforrásokkal. A neves előadó elmondja véleményét arról is, hogy mi vezetett a világ pénzügyi válságához, ez hogyan hatott az olajárakra és milyen esélye van a jövőben az emberiségnek, ha továbbra is a fogyasztás növelésére törekszik. A fizikus számokkal támasztja alá a csoport elméletét. Megdöbbentő jövőkép a nem is olyan távoli jövőről.

http://www.youtube.com/watch?v=m485Bx5KRM8

Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport
http://www.ffek.hu

Mi sem vagyunk kivételek

2009-09-05T12:33:00.000-07:00

Ezt a cikket egy az egyben innen másoltam be: http://antalvali.com/005_mi_sem_vagyunk_kivetelek

Mi kering a vérünkben? - A WWF beszámolója a miniszterek vegyi anyag szennyezettségéről:

76-féle vegyszer van a szervezetünkben?

Brüsszel, Belgium - Riasztóak az eredményei a WWF által szervezett, az eddigi legszélesebb körű európai felmérésnek, amelynek célja az volt, hogy megtudjuk, milyen vegyszerek találhatóak az európai polgárok vérében. A vizsgálat kimutatta, hogy 76-féle nem lebomló, a szervezetbe beépülő és mérgező ipari vegyszer van jelen a vizsgált személyek szervezetében.

"Megdöbbentő volt számomra, hogy mekkora számban és mennyiségben mutattak ki vegyszereket az én véremből is. Mindenkinél, aki részt vett a kísérletben, találtak káros vegyszereket, teljesen függetlenül attól, Európa mely országában élnek." - mondta Dr. Gurmai Zita, a vizsgálat magyar résztvevője, aki megfigyelőként vesz részt az Európa Parlament munkájában. "Ráadásul nem is tudjuk, milyen hatással vannak hosszú távon a szervezetünkre, a gyermekeinkre és az élővilágra.

"Elfogadhatatlan, hogy egyre növekvő koncentrációban vannak jelen bennünk, emberekben és az állatokban is vegyi anyagok. Olyanok, melyeket már régen betiltottak és olyanok, melyeket ma is használnak. Bennem például a DDT bomlástermékéből 2700 pg/g mennyiséget találtak, holott az átlag "csak" 590 pg/g volt. Az egyik legnagyobb gond az, hogy nem tudjuk, hosszú távon milyen egészségügyi kockázatot jelentenek." - mondta Márkus Ferenc, igazgató, WWF Magyarország.

Vegyi anyagokkal szennyezett a vére az Európai Unió minisztereinek is, derül ki a WWF által elvégzett vérelemzés eredményeiből. 13 ország 14 környezetvédelmi és egészségügyi miniszterétől ez év júniusában vett vérmintákból 55 ipari vegyi anyagot mutattak ki. A véradók közt volt Dr. Persányi Miklós, környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint Dr. Kökény Mihály, volt egészségügyi miniszter. A WWF célja, hogy az Unió új, vegyi anyagokra vonatkozó jogszabály tervezete, a REACH, megfelelően szigorú legyen.

A vizsgált 103 vegyi anyag 53 %-át, azaz 55-öt kimutattak a vérmintákból.

A vezető politikusok vérében átlagosan 37 vegyi anyag van. A legmagasabb szám 43, de még a legkevésbé szennyezett vérű mintaadóban is 33-at találtak. 25 olyan káros vegyi anyagot azonosítottak, amelyek kivétel nélkül mindegyikőjükben benne vannak: egy tűzgyulladást gátló szert (BDE-153 – bútorok, bútorszövetek, szőnyegek, kárpitok,függönyök, ruházati termékek), két növényvédő szert (DDE, HCB) és 22 féle poliklórozott bifenilt.

"Számítottam rá, hogy több tucat mesterséges, természetidegen anyag van a véremben, hiszen tudom, hogy mennyire nem természetes a mi életünk. Mégis váratlan volt, hogy az európai átlagot jóval meghaladja a bennem talált ftálsav és DDT-származék mennyisége. Hogy bennem mit okoznak ezek az anyagok - nem tudhatom. Pedig tudni kellene minden mesterséges anyagról, hogy mire számíthatunk, ha a közelünkbe engedjük őket." - kommentálta az eredményeit Persányi Miklós, környezetvédelmi és vízügyi miniszter.

A minisztereken kívül még további 11-en adtak vérmintát a vegyi anyag vizsgálathoz, köztük Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója és Dr. Zacher Gábor, toxikológus főorvos. Az ő eredményeik nagyon hasonlóak a politikusokéhoz, ugyanazokat a kemikáliákat találták bennük is.

A legtöbb kimutatott vegyi anyag ellenálló, nem vagy csak nagyon nehezen bomlik le, és felhalmozódik a szervezetben, ahol felboríthatják a hormonrendszer működését, meddőséget, nemzőképtelenséget okozva. A méhlepényen keresztül az anyából a magzatba is átjuthatnak, illetve a csecsemőkbe az anyatejjel is bekerülhetnek. A WWF a vérvizsgálatokkal azt szeretné elérni, hogy megfelelően szigorú legyen az Európai Unió új, a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabály tervezete, a REACH, amely biztosíthatja azt, hogy azonosítsák és kivonják a forgalomból a legártalmasabb vegyi anyagokat.

"A bennem talált kemikáliáktól feltehetően én már sohasem tudok megszabadulni. Viszont remélem, a fiamban és az unokáimban már nem lesznek ezek a vegyületek. Egy szigorú jogszabály lehet az egyetlen lehetőség, hogy részben magunkon segítsünk, nagyobbrészt, hogy gyermekeink egészségesebb életét elősegítsük." - nyilatkozta Dr. Zacher Gábor, toxikológus.

A véradásra vállalkozó 14 miniszter:

Constantina Akkeliodou, Ciprus, egészségügyi miniszter
Libor Ambrozek, Cseh Köztársaság, környezetvédelmi miniszter
Hans Christian Schmidt, Dánia, környezetvédelmi miniszter
Olavi Tammemäe, Észtország, volt környezetvédelmi miniszter
Jan-Erik Enestam, Finnország, környezetvédelmi miniszter
Serge Lepertier, Franciaország, környezetvédelmi miniszter
Persányi Miklós, Magyarország, környezetvédelmi miniszter
Kökény Mihály, Magyarország, volt egészségügyi miniszter
Roberto Tortoli, Olaszország, volt környezetvédelmi miniszter
Juozas Olekas, Litvánia, egészségügyi miniszter
László Miklós, Szlovákia, környezetvédelmi miniszter
Christina Narbona, Spanyolország, környezetvédelmi miniszter
Lena Sommestad, Svédország, környezetvédelmi miniszter
Alun Michael, Egyesült Királyság, környezetvédelmi miniszter

A vizsgált vegyi anyagok (összesen 103):

Poliklórozott bifenilek (PCB-k): Az ipari vegyszerek eme csoportját az 1970-es években elektronikai cikkek gyártásánál használták, de Európában betiltották, miután kiderült, erősen toxikusak és beépülnek az élő szervezetbe. A vizsgált vegyi anyagok száma: 40.
Klórtartalmú szerves növényvédő szerek: Sokat közülük már évtizedekkel ezelőtt betiltottak Európában, köztük a DDT-t. A vizsgált vegyi anyagok száma: 12.
Brómtartalmú tűzgyulladás-gátló szerek: Széleskörűen használatosak a mindennapi életben, nagyon ellenállóak és tartósan beépülnek a szervezetbe, egyes vegyületeik a hormonrendszert is befolyásolják. Néhány fajtáját mostanában vonták ki a forgalomból az EU-ban. A vizsgált vegyi anyagok száma: 32.
Ftálsavak: Széleskörűen használatosak, de az EU-ban már betiltották a gyermekjátékok gyártásánál, de kozmetikai termékeink flakonjai még mindig tartalmazzák. A vizsgált vegyi anyagok száma: 8.
Fluorozott vegyi anyagok: Víz- és olajtaszító hatásuk miatt edények bevonataként, szőnyeg- és textiliparban, csomagolóanyagokban, papíriparban stb. gyakran használják. A vizsgált vegyi anyagok száma: 7.
Antibakteriális vegyületek: Háztartási cikkekben (pl. fogkrém, dezodor, folyékony mosószer, kézmosók, tusfürdők, műanyag konyhai eszközök) használják. A vizsgált vegyi anyagok száma: 2.(triclosan, metil-triclosan)
Szintetikus pézsma: Szintetikus illatosító szer. Parfümökben, borotválkozás utáni szerekben, szappanokban található. A vizsgált vegyi anyagok száma:2. (Sajnos minden szintetikus illatanyag ugyanekkora veszélyforrás!)

Forrás: WWF Sajtóközlemény - 76-féle vegyszer van a szervezetünkben?, illetve Mi kering a vérünkben? A WWF beszámolója a miniszterek vegyi anyag szennyezettségéről

Kapcsolódó további linkek: WWF DETOX kampány

Használjuk újra!

2009-08-16T05:07:00.000-07:00

Mi történik a hulladékkal a szelektív gyűjtése után? Újrahasznosítják. Amikor betérünk az üzletekbe, kevesen keressük tudatosan a hulladékból készült termékeket, pedig ha a vásárlásnál nem figyelünk oda, hiába gyűjtünk szelektíven (via FN.hu)

Műanyagok

A legelterjedtebbek nem mérgezők és újrahasznosíthatók, mint az üdítős palackok alapanyaga a PET, a nejlonzacskók alapanyaga, a kis sűrűségű polietilén (LDPE) és a nagy sűrűségű polietilén (HDPE), ami például a kozmetikai flakonok, rekeszek alapanyaga lehet. A PP jelöléssel ellátott polipropilén csomagolásokba kerül a joghurt vagy a margarin. Ezeket a rövidítéseket megtaláljuk a csomagolásokon. Az egyik legszennyezőbb műanyag a PS jelű polisztirol, amelynek a gyártásához rákkeltő, genetikai mutációt okozó anyagot használnak fel, mégis sok élelmiszert csomagolnak ebbe, például a húsok, gyümölcsök alá használt habtálca is ebből van, de van a piacon olyan joghurt is, amely ebben kerül a polcra. A PS újrahasznosításával nem foglalkozik különösebben a piac, tehát az ilyen csomagolást kerüljük.

Újrahasznosított műanyagból készül számos kerti tárgy a fűnyíró burkolatától kezdve a gyeprácson át a virágládáig, sok minden. Építőipari termékeket is gyártanak belőlük, a műanyagzacskókból szemeteszsák, építési fólia, a PET palackból műszál és töltőanyag készül.

Papír

A csomagolási kartonokat majdnem teljes egészében újrahasznosítják. A háztartásokban termelődő vegyes papírhulladék újrahasznosításhoz a papírból eltávolítják a fémkapcsokat, spirálokat, műanyagborításokat, és ezt tőlünk is kérik. Legnehezebben a megszáradt ragasztótól tudnak megszabadulni.

Újrapapírból készülnek napilapok, tojástálcák, kartonbútorok, írólapok, a szalvéta, a zsebkendő és a WC-papír. Minél kevesebb színezék, illatanyag van bennük, minél kevesebb klóros fehérítésen esnek át, annál kevésbé szennyezik a környezetet. A papírral vagy a műanyagokkal együtt gyűjtik a kombinált italos dobozokat (Tetrapak), amelyek rendkívül környezetszennyezőek, ugyanis fémből, műanyagból és papírból készülnek, amit utólag csak nagyon drágán lehet ismét szétválasztani és újrahasznosítani. A begyűjtött kartonokat jelenleg Ausztriába szállítják, ahol leáztatják róla a papírt, amit újrahasznosítanak, a megmaradó alumínium- és műanyagréteg azonban az égetőkbe, cementgyárba kerülve szennyezi a környezetet. Egy másik eljárás során felaprítják, és szigetelőanyaggá préselik.

Fém

A fémhulladék nagyon értékes, mert hatalmas beruházást igényel a nyersanyag kitermelése. Legjobb volna eleve kerülni azt, hogy a fémet csomagolásra pazarolják – lásd az aludobozos üdítőket, jó tulajdonságai miatt többre hivatott anyag. A háztartási gépekből és elektronikai hulladékból is jelentős mennyiségű fémet nyernek ki.

A fémek újrahasznosítása éppen értéke miatt széles körben folyik, legnagyobb felvevője az ipar (pl. gépgyártás, építőipar, autóipar), otthonainkban a radiátorok mintegy fele is újrahasznosított anyagból van.

Üveg

Az üveg környezetbarát italcsomagolás, de ez csak akkor igaz, ha betétdíjas rendszerben minél többször újratöltik, majd amikor esztétikai okokból többször már nem kerülhet az üzletekbe, akkor újrafeldolgozzák. Az üveg a szemétlerakókon nem bomlik le, és az égetőben nem ég el, ezért különösen fontos az újrahasznosítása. A színtelen üveg hasznosítására itthon van lehetőség, a színes üveget azonban külföldre szállítják feldolgozásra, mert itthon nincs megfelelő üzem erre.

A hulladéküveget az üveggyártáson kívül más területeken is hasznosítják. Apróra zúzva keményíti az aszfaltot és a betont, a megolvasztott üvegből pedig szálhúzással üveggyapot készíthető.

Egyéb anyagok

A lakossági hulladékudvarokban és az önkormányzati gyűjtőakciókban összegyűjtött holmikról is szót kell ejteni. Ezen az úton adhatunk túl a használt sütőzsiradékon, -olajon, amiből takarmánykiegészítő készül, illetve a biodízel üzemekben, az aszfaltgyártásban és a gipszgyártásban is felhasználják. Ugyanitt leadhatók a szétszedés után újrahasznosítható háztartási gépek és elektronikai hulladékok. Az energiatakarékos izzókat és a fénycsöveket, a használt akkumulátorokat szintén újrahasznosítják. Az autók gumiabroncsából pedig futópályát, játszótéri burkolatot készítenek.

Számok tükrében 1.

2009-07-01T00:48:00.000-07:00

Tények, hogy ti is rosszabbul érezzétek magatokat:

Magyarországon naponta nagyjából 1 millió 300 ezer nylonzacskó kerül forgalomba. Ezeket átlagosan 20 percig használják az emberek, a plasztikszatyrok lebomlási ideje azonban 300-400 év. A szatyrok a környezetre különösen veszélyesek, több védett madárfaj például, tápláléknak véli a műanyagot, ám elfogyasztása után az állat elpusztul.

(via stop.hu)

Egy nagyobb városban a szemét fele csomagolóanyagokból, bolti zacskókból, papírdobozokból, valamint az italcsomagoláshoz használt anyagokból származik. Budapest óvatos becslések szerint is egymillió tonna szemetet termel, ami az országos 4,5-5 millió tonnához képest óriási mennyiségnek számít. Budapesten naponta 17-18 ezer köbméter hulladékot szállítanak el, ami évente hatmillió köbméterre rúg.

(via napi.hu)

Mit hagyunk a gyerekeinkre?

2009-01-12T12:18:00.000-08:00

Ha globálisan többet fogyasztunk, mint amennyi Földünk eltartóképessége (szakzsargonnal élve nagyobb az ökológiai lábnyomunk, mint a biokapacitás), akkor bajban (pontosabban az ökológiai túlfutás állapotában) vagyunk.

Tudható, hogy a fordulópont az emberiség történelmében 1987-ben jött el - ebben az évben használtunk el először több erőforrást, mint amennyit bolygónk újratermelni képes. Ezt úgy lehet egyszerűen elképzelni, mintha volna egy kis falu, ahol 100 malacot tartanak. Nos, amíg a falu lakói mindig csak annyi malacot vágnak le, amennyit az életben maradt malacok reprodukálni tudnak (tehát legalább annyi születik, mint amennyit megölnek), akkor a jövő évi vágásra megint legalább ugyanannyi malac lesz, és minden jól alakul. Ha azonban ennél többet vágnak le, akkor minden évben egyre kevesebb malac marad (a kevesebb malactól pedig egyre kevesebb utód tud születni), mígnem egyszer az utolsó malacot is kénytelenek lesznek levágni. Ekkor már soha többet nem lesz malac a faluban, és a lakók borzasztó éhesek és elkeseredettek lesznek.

Nos, az a nap, amikor a Föld lakói elfogyasztották az arra az évre jutó erőforrásokat, az első évben, 1987-ben még december 19-ére esett. Innentől már a jövő elől vettük el őket. 2006-ban már október 9-re esett ez a nap, tehát 20 év alatt 71 napot tolódott el visszafelé! Így az emberiség most évente 30%-kal több erőforrást használ, mint amennyi pótolható. A deficit pedig, amit felhalmozunk és a következő generációkra hagyunk: a klímaváltozás, kipusztuló fajok, a vízhiány fokozódása, élelmiszerhiány, energiabiztonság csökkenése, stb.

Válság idején érzékenyebbek vagyunk, ezért most megpróbálhatjuk elképzelni, mit is jelent mindez a jövő generációk számára! Jó lenne már felhagyni a mértéktelen, önző és pazarló életmóddal és gondolkodni, mielőtt rosszul rögzült megszokásból olyan butaságokat teszünk, melyek hosszú távon meghatározzák földi jövőnket.

Trendtörés kell

2009-01-11T13:03:00.000-08:00

Amennyiben elfogadjuk kiindulópontként, hogy a világ termelése/fogyasztása jelen pillanatban túl van a fenntartható szinten (vagyis többet termelünk, fogyasztunk, szennyezünk, szemetelünk, mint amennyit a Föld eltartani képes), akkor be kell látnunk, hogy a jelenlegi fogyasztási szint fenntartása végzetes következményekkel jár. Hát még a további növekedés.

A probléma többek között az, hogy a szinten tartott egyéni fogyasztás is valójában növekedés, ha figyelembe vesszük a népesség exponenciális bővülését. 2030-ra a világ népessége 2,5 milliárddal nő, az élelmiszerigény megduplázódik, az ipari termelés és energiafelhasználás megháromszorozódik. Ezen belül a fejlődő országokban ötszöröződés várható. Ez pedig magában hordozza a civilizációs katasztrófa kockázatát.

Be kell látnunk azt is, hogy a fejlődő országok népessége jogosan szeretne felzárkózni a fejlettekhez, tehét a két régió fogyasztási szintjének egymáshoz való közelítése végső soron elkerülhetetlen. Ez pedig, ha szeretnénk megelőzni a katasztrófát, csakis a fejlett világ radikális fogyasztás-visszafogásával érhető el. Sajnos az erre való hajlandóságnak nyomát sem láthatjuk sem politikai, sem egyéni szinten. A jelen generációk nem szívesen néznek szembe azzal a ténnyel, hogy az a fogyasztási szint, amit az OECD országokban elértek, nem fenntartható. Sőt, a politikusoktól azt várják, hogy fogyasztásuk további növelését ígérjék számukra. Holott a legnagyobb szükség volna mostantól önmegtartóztatásra, a vágyak leegyszerűsítésére, nagylelkűségre, törődésre és a jólét elérésének olyan formáira, mellyel nem ártunk másoknak.

Jólét vagy jóllét?

2009-01-10T15:05:00.000-08:00

Életminőségről alkotott felfogásunk (társadalmi és egyéni értékrendünk) nagyban befolyásolja környezetünk élhetőségét is. Hogyan? Például, ha attól éreznénk elégedettséget, hogy többet sétálunk, sportolunk, beszélgetünk barátainkkal, járunk színházba, moziba, vagy olvasunk, zenét hallgatunk, azaz fogyasztói kosarunkban több lenne a tágan értelmezett kultúra, mint a különböző tárgyak és kütyük, akkor jólétünk növekedése kisebb anyag- és energiafelhasználással járna. Más szóval fenntarthatóbban élnénk.

Ezzel szemben mára az anyagi fogyasztás a legmagasabb szintű értékké magasztosult, a személyes fogyasztás állandó növelése globális gazdaságunk fő mozgatórugója. (Vészharangot kongatnak a világ politikusai és gazdasági szakemberei, ha egy ország éves gazdasági növekedése akár csak negyed százalékponttal alacsonyabban alakul az elvártnál; miközben környezetünk romlásáért csak a zöld mozgalmak képviselői látszanak aggódni.)

Anyagi javak megszerzéséért hajlandóak vagyunk lemondani szabadidőnkről, akár egészségünket is kockáztatjuk; a magasabb jövedelmet többre értékeljük, mint a szeretteinkkel együt töltött időt, az élet egyéb vissza nem téríthető örömeit.

A piedesztálra emelt verseny azt a látszatot kelti, hogy az életben minden játék zéró összegű. A fenntartható fejlődés ezzel szemben gyökeresen másfajta gondolkodást igényel. Ideje volna felébredni a média, politika és önmagunk által generált hipnózisból és visszatalálni a harmóniához önmagunkkal, a természettel.

Fenntarthatatlan növekedés

2009-01-10T13:50:00.000-08:00

A probléma a következő: a modern gazdasági rendszer a szabad javaknak tekintett ökológiai rendszerből anyagot (úgymint: levegő, víz, természeti nyersanyagok, stb) és energiát vesz fel, majd emberi fogyasztásra alkalmas végtermékké transzformálása közben szennyező mellékterméket (hulladékot) termel, melyet visszaad az ökológiai rendszernek.

Ráadásként az úgymond hasznos, emberi fogyasztásra alkalmas végtermékek is hulladékká válnak a fogyasztás után.

Evidens, hogy az újrafelhasználás (recycling) sem lehet megoldás egészen addig, míg a gazdaság célja a folyamatos növekedés - ez legfeljebb lassíthatja a negatív folyamatokat. Hiszen ekkor még mindig szükségünk lesz újabb és újabb kitermelt nyersanyagokra, hogy azzal a megnövekedett szükségletet fedezni tudjuk, ezzel pedig mindig egyre több és több hulladékot fogunk termelni.

Jó lenne, ha a világ politikusai belátnák, hogy itt az ideje véget vetni már a folyamatos gazdasági növekedés mintegy másfél évszázados ideológiájának (agyrémének), és a fenntarthatóság jelszavának hangoztatása helyett annak a gyakorlatba való átültetését kezdenénk megélni, azaz a fenntartható növekedésben a hangsúlyt a növekedésről a fenntarthatóra helyeznénk át.

Tippek környezettudatos(abb) vásárláshoz

2008-12-14T07:33:00.000-08:00

Ezt a cikket egy az egyben kopizom be innen: http://www.doksi.hu/news.php?order=ShowArticle&id=274, leginkább azon oknál fogva, hogy hasznos, a laikusok számára is befogadható, másrészről pedig ilyenkor, a vizsgahajrá közepette saját cikkre nem futja az erőmből. Olvassátok szeretettel, majd cselekedjetek belátásotok szerint.

Tippek környezettudatos vásárláshoz

Dátum: 2008. december 8.
Forrás: National Geographic Online

Minennapi vásárlásunk tulajdonképpen egy-egy szavazat az egészség, a környezet vagy az emberi jogok védelme mellett vagy ellen. Vásárlóként mi is hozzájárulunk ahhoz a környezetterheléshez, amely a termék előállításához és a polcig jutásához szükséges; de ennek mértéke rajtunk is múlik. Ki ne járt volna már úgy, hogy megvett egy megkívánt terméket, és miután otthon kicsomagolta rádöbbent, hogy maga a termék csak a fele az eredetinek.

A kuka pedig pillanatok alatt megtelt a csomagolóanyaggal. Vagy egy, a boltban jól kinéző kacatról kiderült, hogy már legalább három hasonló van otthon, és valójában egyikkel sem tudunk mit kezdeni, és miután egy ideig kerülgetjük, végül mégis a kukában landol.

Belegondoltunk-e, hogy még annak a haszontalan terméknek, vagy a csomagolóanyagnak az előállítása is nyersanyagba és energiába került, nem is beszélve a hulladék elszállításáról és kezeléséről, és mindez elkerülhető lett volna egy kis körültekintéssel?

Nem csak a karácsonyi bevásárlási láz hevében, de mindennapi vásárlásainkkor is döntésünket leginkább a pénztárcánk vastagsága befolyásolja. Holott nem ártana más szempontokat is figyelembe venni: a termék előállításának környezeti terhelését, egészségügyi kockázatait, és a termelés során érvényesülő (vagy nem érvényesülő) emberi jogokat.
Már több civil szervezet és kiadvány foglalkozik azzal, hogy mire érdemes odafigyelni vásárláskor - legyen szó karácsonyról vagy egy átlagos hétköznapi bevásárlásról - ahhoz, hogy a fenti esetek elkerülhetők legyenek. Vásárolni mindenképp kell, csak nem mindegy hogyan, mit és mennyit. Az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül, néhány ötletet szeretnénk adni ahhoz, hogyan csökkenthetők némi odafigyeléssel a környezeti és egészségügyi károk e hétköznapi rutin során.

A vásárlással kapcsolatos legnagyobb probléma manapság a túlfogyasztás, e mellett szakértők szerint komoly gondot jelent a nem minőségi fogyasztás is. A hazai vásárlók elsősorban árorientáltak, és csak ez után veszik számításba a termék minőségét és egészséges mivoltát. Ezen túlmenően pedig még kevesebben figyelnek oda a termék okozta környezeti kockázatokra, valamint arra, hogy a gyártók mennyire érvényesítik az emberi jogokat a termék előállítása során.

A vásárlás 70 százaléka a bevásárlás helyszínén dől el, vagyis ún. impulzus vásárlás, amit egy-egy jó marketingfogásnak „köszönhetően” teszünk – véli Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa. A szakértő szerint ez a hatás kivédhető, vagy legalábbis csökkenthető egy igen egyszerű fogással: bevásárlás előtt, még otthon írjunk listát, hogy mire van szükségünk. Ez a módszer főleg akkor hatásos, ha a nagybevásárlást a család a gyerekekkel együtt végzi. Adjuk a cédulát a gyereknek, keresse meg ő a felírtakat, ezzel elkerülhető, hogy céltalanul bolyongjunk a polcok között, miközben ki vagyunk téve a „csábításnak”.

Mielőtt leemeljük a polcról a terméket, érdemes elgondolkodni, hogy tényleg szükségünk van rá, vagy csak megint jól dolgoztak a marketingesek. Tanuljuk meg a reklámok nyelvét, biztos, hogy az adott cég tényleg azért kínálja a termékét, hogy mi boldogok, egészségesek, csillogó hajúak és ránctalanok legyünk, vagy „csak egyszerűen” el akarja adni? Tartós fogyasztási cikknél, nem ez lesz a sokadik példány ugyanabból a termékből otthon, amit a többi sorstársához hasonlóan kerülgetnünk kell majd a lakásban?
Műszaki cikkeknél ne legyen utolsó szempont a termék tartóssága, hiszen az elektronikai hulladék veszélyes hulladéknak minősül. Vásárláskor vigyük vissza a régi, otthon elfekvő, már nem használt készüléket, ugyanis ma már a műszaki cikket árusító boltok kötelesek visszavenni az újonnan vásárolt terméknek megfelelő régi berendezésünket, és gondoskodnak a hulladék szakszerű kezeléséről.

Nem mindegy, hogy mit eszünk, vagy milyen összetevőkből áll az a tisztítószer vagy műanyag termék, amelyet megveszünk. Vásárlásnál talán az egészségügyi szempontok figyelembevétele a legnehezebb, hiszen ember legyen a talpán, aki kiigazodik az összetevők között. Ebben segítségünkre lehetnek azok a kiadványok, amelyek az adalékanyogok és egyéb veszélyes, gyakori összetevők világába nyújtanak betekintést.

Ennél egyszerűbb helyzetben vagyunk, ha a termék csomagolására kell odafigyelnünk. A plusz, leginkább csak reklámnak szolgáló fóliák, zacskók, dobozok előállítása energiát, nyersanyagot igényel, ugyanakkor növeli a hulladék mennyiségét. Gyakorlatilag kétszer fizetünk a csomagolásért, először amikor megvesszük, másodszor, amikor elszállíttatjuk a szemetessel. Lehetőleg ne vásároljunk agyoncsomagolt terméket, válasszunk inkább természetes, lebomló anyagba csomagoltat, vagy újratölthetőt.

Zöldség, gyümölcs esetében a szezonális helyi termékek kevesebb tartósítószert, csomagolást és szállítást igényelnek. Ebből a szempontból a legjobb, ha ezeket a „sarki zöldségesnél” vagy a piacon vesszük. Ha pedig a bevásárlószatyrot sem felejtjük otthon, elkerülhető, hogy újabb használhatatlan, kis műanyagszatyorral gazdagodjon az otthoni „gyűjtemény”.

Az utaztatás nem csak a zöldség-gyümölcsnél jelent komoly környezetterhelést, ezért nem mindegy, hogy két hasonló termék közül egy helyit vagy legalább közelebbi településen/országban gyártottat választjuk, vagy olyat, amely több ezer kilométert utazott, és szennyezte a levegőt, míg a boltunk polcára került.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egyedül nem tehetünk semmit a környezetszennyezés csökkentéséért, a természet védelméért. A fenti néhány példa szemlélteti, hogy „hétköznapi halandóként” valójában igen sok mindent tehetünk, „csak” éppen a jól megrögzött, rutincselekvéseinket kellene átgondolnunk.

Öncélú szexualitás vs. zseniális marketing?

2008-05-18T16:33:00.001-07:00

Még valamit a ruhás témáról: itt ez a Dov gyerek, aki minden józan ésszel felhozható indok ellenére megcsinálta. Mert ugyan kinek jutna eszébe a mai világban hazai gyártású termékekkel előállni, miközben a konkurencia Kínában, Indiában, stb. távolkeleti országokban, gyermekmunkásokkal gyártat bagóért? Ráadásul teszi mindezt organikus pamutból, napenergiával, Los Angeles központjában, javarészt bevándorlókat alkalmazva - akik a szokásos fizetés duplájáért dolgoznak, különféle szociális juttatásokat kapnak (pl. egészségbiztosítás, fogászati ellátás, masszázs, nyelvtanfolyamok, ingyen bicikli!!!)?! Azt talán már mondani sem kell, hogy az üzem újrahasznosítja a hulladékot.

Persze a provokatív reklámokon, ahogy az ilyenkor lenni szokott, rendre kibuknak az emberek. Oké, magam is tudok szebbet elképzelni, mint hogy tizenéves gyermekem valami szexcentrikus-exhibicionista értékrenddel azonosuljon. De azért ne legyünk álszentek! Több múlik a nevelésen, mint az éppen aktuális divaton. És látnak a fiatalok ennél különbet is, nem kell hozzá AA boltba menniük. Az emberi korlátoltságnak köszönhetően a brand elsősorban botrányairól, és kevésbé szociális-ökológiai elkötelezettségéről ismert - de a fiatalok kajálják a cuccaikat. A botrány még mindig jó reklám, ráadásul Dov úgy tűnik, igencsak ráérzett, mitől döglik a légy. És nem ez a lényeg? Illúzió gyerekek erkölcseiről papolni, míg harmadikvilágbeli munkásokat zsákmányolunk ki, és túlfogyasztjuk a Földet, nemde?

Marad hát a kérdés: Dov Charney egy őrült, exhibicionista pornófüggő, vagy egy zseniális, szociálisan-ökológiailag elkötelezett milliomos gyáriparos?

Leginkább mindkettő egyszerre...

Gellért fürdő régi fényében

2008-04-27T06:36:00.001-07:00

Felújították a Gellért fürdőt, legalábbis részben. A rekonstrukcióval sikeresen kijavították a több évtizednyi elhasználódás, nemtörődömség és a múlt korszakra oly jellemző berhelések nyomait, így a renovált, többnyire Zsolnay-kerámiával burkolt szakaszok végre eredeti pompájukban ragyoghatnak, a vendégek örömére és országunk büszkeségére.

A közkedvelt szecessziós épület felújítása olyan jól sikerült, hogy Ráday Mihály is elismerően mutogatta műsorában. Gratulálunk, remélhetőleg egyre több budapesti épület jut majd hasonló sorsra!

Honnan jönnek a ruháink?

2008-04-26T14:27:00.000-07:00

Legutóbb írtam használati tárgyaink életútjáról, most egy újabb hasznos oldalt szeretnék ajánlani e témában.

A BBC akciója a holmik közül a ruhákra fókuszál, s az oldalon fellelhető kisfilmből megtudhatjuk például, hogy

- egy átlag brit évente 30 kilogramm (!) ruhát hajít szemétre,
- egyetlen T-shirt előállításához szükséges pamuthoz 1dl halálos mérget permeteznek szét a gyapotmezőn,
- emiatt gyermekek halnak meg, valamint szennyeződik a környezet is,
- a távolkeleti varrodákban borzalmas körülmények között, éhbérért dolgoznak a helyiek azért, hogy te olcsón sok ruhát vásárolhass (és dobhass ki hónapokon belül, mert kimegy a divatból),
- létezik megoldás, csak változtatni kell néhány szokásunkon.

Emellett elindítottak egy néhol megrázó, de mindenképp tanulságos reality show-t, melyben hat divatőrült fiatal brit Indiába utazik, hogy mindezt a saját bőrén tapasztalja meg.

Jó látni, hogy a BBC-nél képesek használható ötleteket kidolgozni a figyelem felhívására, ám marad a kérdés: mennyire vagyunk elkésve mindezzel?

Honnan jönnek a cuccaink?

2008-04-26T13:34:00.000-07:00

http://www.storyofstuff.com/

Remek kis film arról, honnan jönnek a holmik, amelyeket megveszünk, valamint mi is a gond ezzel... Tömören és érthetően bemutatja a fogyasztói társadalom alapvető problémáit, a rendszer (fenn)tarthatatlanságát, majd a végén megoldásokat is javasol. 20 perc, igazán megéri!

Le is tölthető innen, magyar feliratot pedig itt lehet találni, ha kell.

És persze terjeszteni is lehet! :)

Szépséges metrók

2008-04-26T08:07:00.000-07:00

Hazai perspektívából akár paradoxonnak is tűnhet e címbeli szókapcsolat, ám a minap véletlenül egy érdekes fotóra akadtam, mely aztán továbbiak felkutatására ösztönzött.

Persze saját szememmel is láttam már elegáns, modern állomásokat, Barcelonában például le is akartam fotózni egyet, ám egy a semmiből előbukkanó biztonsági őr arra kért, ne tegyem. A katalán fővárosban egyébként is nagyon kultúrált a tömegközlekedés, a zöldesített villamospálya személyes kedvencem.

Koppenhágában pedig, állítólag, kerékpárt is lehet szállítani a metrón, a mozgássérültek számára rendszeresített liften lehet le- és felvinni. De tényleg, ki mondta, hogy a tömegközlekedés csak lehangolóan nyomorúságos lehet?

Nézegessünk szép képeket, addig is, míg várjuk hozzájuk hasonló színvonalú állomások épülését Budapesten is!