Az utolsó óra

Az utolsó óra. Ez a címe annak az előadásnak, melyet dr. Hetesi Zsolt fizikus tartott a szolnoki Tisza Klubban. A Fenntartható Fejlődés Kutatócsoport vezetője úgy véli egyre kevesebb az időnk, ha nem takarékoskodunk az energiaforrásokkal. A neves előadó elmondja véleményét arról is, hogy mi vezetett a világ pénzügyi válságához, ez hogyan hatott az olajárakra és milyen esélye van a jövőben az emberiségnek, ha továbbra is a fogyasztás növelésére törekszik. A fizikus számokkal támasztja alá a csoport elméletét. Megdöbbentő jövőkép a nem is olyan távoli jövőről.

http://www.youtube.com/watch?v=m485Bx5KRM8

Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport
http://www.ffek.hu

Mi sem vagyunk kivételek

Ezt a cikket egy az egyben innen másoltam be: http://antalvali.com/005_mi_sem_vagyunk_kivetelek

Mi kering a vérünkben? - A WWF beszámolója a miniszterek vegyi anyag szennyezettségéről:

76-féle vegyszer van a szervezetünkben?

Brüsszel, Belgium - Riasztóak az eredményei a WWF által szervezett, az eddigi legszélesebb körű európai felmérésnek, amelynek célja az volt, hogy megtudjuk, milyen vegyszerek találhatóak az európai polgárok vérében. A vizsgálat kimutatta, hogy 76-féle nem lebomló, a szervezetbe beépülő és mérgező ipari vegyszer van jelen a vizsgált személyek szervezetében.

"Megdöbbentő volt számomra, hogy mekkora számban és mennyiségben mutattak ki vegyszereket az én véremből is. Mindenkinél, aki részt vett a kísérletben, találtak káros vegyszereket, teljesen függetlenül attól, Európa mely országában élnek." - mondta Dr. Gurmai Zita, a vizsgálat magyar résztvevője, aki megfigyelőként vesz részt az Európa Parlament munkájában. "Ráadásul nem is tudjuk, milyen hatással vannak hosszú távon a szervezetünkre, a gyermekeinkre és az élővilágra.

"Elfogadhatatlan, hogy egyre növekvő koncentrációban vannak jelen bennünk, emberekben és az állatokban is vegyi anyagok. Olyanok, melyeket már régen betiltottak és olyanok, melyeket ma is használnak. Bennem például a DDT bomlástermékéből 2700 pg/g mennyiséget találtak, holott az átlag "csak" 590 pg/g volt. Az egyik legnagyobb gond az, hogy nem tudjuk, hosszú távon milyen egészségügyi kockázatot jelentenek." - mondta Márkus Ferenc, igazgató, WWF Magyarország.

Vegyi anyagokkal szennyezett a vére az Európai Unió minisztereinek is, derül ki a WWF által elvégzett vérelemzés eredményeiből. 13 ország 14 környezetvédelmi és egészségügyi miniszterétől ez év júniusában vett vérmintákból 55 ipari vegyi anyagot mutattak ki. A véradók közt volt Dr. Persányi Miklós, környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint Dr. Kökény Mihály, volt egészségügyi miniszter. A WWF célja, hogy az Unió új, vegyi anyagokra vonatkozó jogszabály tervezete, a REACH, megfelelően szigorú legyen.

A vizsgált 103 vegyi anyag 53 %-át, azaz 55-öt kimutattak a vérmintákból.

A vezető politikusok vérében átlagosan 37 vegyi anyag van. A legmagasabb szám 43, de még a legkevésbé szennyezett vérű mintaadóban is 33-at találtak. 25 olyan káros vegyi anyagot azonosítottak, amelyek kivétel nélkül mindegyikőjükben benne vannak: egy tűzgyulladást gátló szert (BDE-153 – bútorok, bútorszövetek, szőnyegek, kárpitok,függönyök, ruházati termékek), két növényvédő szert (DDE, HCB) és 22 féle poliklórozott bifenilt.

"Számítottam rá, hogy több tucat mesterséges, természetidegen anyag van a véremben, hiszen tudom, hogy mennyire nem természetes a mi életünk. Mégis váratlan volt, hogy az európai átlagot jóval meghaladja a bennem talált ftálsav és DDT-származék mennyisége. Hogy bennem mit okoznak ezek az anyagok - nem tudhatom. Pedig tudni kellene minden mesterséges anyagról, hogy mire számíthatunk, ha a közelünkbe engedjük őket." - kommentálta az eredményeit Persányi Miklós, környezetvédelmi és vízügyi miniszter.

A minisztereken kívül még további 11-en adtak vérmintát a vegyi anyag vizsgálathoz, köztük Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója és Dr. Zacher Gábor, toxikológus főorvos. Az ő eredményeik nagyon hasonlóak a politikusokéhoz, ugyanazokat a kemikáliákat találták bennük is.

A legtöbb kimutatott vegyi anyag ellenálló, nem vagy csak nagyon nehezen bomlik le, és felhalmozódik a szervezetben, ahol felboríthatják a hormonrendszer működését, meddőséget, nemzőképtelenséget okozva. A méhlepényen keresztül az anyából a magzatba is átjuthatnak, illetve a csecsemőkbe az anyatejjel is bekerülhetnek. A WWF a vérvizsgálatokkal azt szeretné elérni, hogy megfelelően szigorú legyen az Európai Unió új, a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabály tervezete, a REACH, amely biztosíthatja azt, hogy azonosítsák és kivonják a forgalomból a legártalmasabb vegyi anyagokat.

"A bennem talált kemikáliáktól feltehetően én már sohasem tudok megszabadulni. Viszont remélem, a fiamban és az unokáimban már nem lesznek ezek a vegyületek. Egy szigorú jogszabály lehet az egyetlen lehetőség, hogy részben magunkon segítsünk, nagyobbrészt, hogy gyermekeink egészségesebb életét elősegítsük." - nyilatkozta Dr. Zacher Gábor, toxikológus.

A véradásra vállalkozó 14 miniszter:

• Constantina Akkeliodou, Ciprus, egészségügyi miniszter
• Libor Ambrozek, Cseh Köztársaság, környezetvédelmi miniszter
• Hans Christian Schmidt, Dánia, környezetvédelmi miniszter
• Olavi Tammemäe, Észtország, volt környezetvédelmi miniszter
• Jan-Erik Enestam, Finnország, környezetvédelmi miniszter
• Serge Lepertier, Franciaország, környezetvédelmi miniszter
• Persányi Miklós, Magyarország, környezetvédelmi miniszter
• Kökény Mihály, Magyarország, volt egészségügyi miniszter
• Roberto Tortoli, Olaszország, volt környezetvédelmi miniszter
• Juozas Olekas, Litvánia, egészségügyi miniszter
• László Miklós, Szlovákia, környezetvédelmi miniszter
• Christina Narbona, Spanyolország, környezetvédelmi miniszter
• Lena Sommestad, Svédország, környezetvédelmi miniszter
• Alun Michael, Egyesült Királyság, környezetvédelmi miniszter

A vizsgált vegyi anyagok (összesen 103):

• Poliklórozott bifenilek (PCB-k): Az ipari vegyszerek eme csoportját az 1970-es években elektronikai cikkek gyártásánál használták, de Európában betiltották, miután kiderült, erősen toxikusak és beépülnek az élő szervezetbe. A vizsgált vegyi anyagok száma: 40.

• Klórtartalmú szerves növényvédő szerek: Sokat közülük már évtizedekkel ezelőtt betiltottak Európában, köztük a DDT-t. A vizsgált vegyi anyagok száma: 12.

• Brómtartalmú tűzgyulladás-gátló szerek: Széleskörűen használatosak a mindennapi életben, nagyon ellenállóak és tartósan beépülnek a szervezetbe, egyes vegyületeik a hormonrendszert is befolyásolják. Néhány fajtáját mostanában vonták ki a forgalomból az EU-ban. A vizsgált vegyi anyagok száma: 32.

• Ftálsavak: Széleskörűen használatosak, de az EU-ban már betiltották a gyermekjátékok gyártásánál, de kozmetikai termékeink flakonjai még mindig tartalmazzák. A vizsgált vegyi anyagok száma: 8.

• Fluorozott vegyi anyagok: Víz- és olajtaszító hatásuk miatt edények bevonataként, szőnyeg- és textiliparban, csomagolóanyagokban, papíriparban stb. gyakran használják. A vizsgált vegyi anyagok száma: 7.

• Antibakteriális vegyületek: Háztartási cikkekben (pl. fogkrém, dezodor, folyékony mosószer, kézmosók, tusfürdők, műanyag konyhai eszközök) használják. A vizsgált vegyi anyagok száma: 2.(triclosan, metil-triclosan)

• Szintetikus pézsma: Szintetikus illatosító szer. Parfümökben, borotválkozás utáni szerekben, szappanokban található. A vizsgált vegyi anyagok száma:2. (Sajnos minden szintetikus illatanyag ugyanekkora veszélyforrás!)

Forrás: WWF Sajtóközlemény - 76-féle vegyszer van a szervezetünkben?, illetve Mi kering a vérünkben? A WWF beszámolója a miniszterek vegyi anyag szennyezettségéről

Kapcsolódó további linkek: WWF DETOX kampány

Használjuk újra!

Mi történik a hulladékkal a szelektív gyűjtése után? Újrahasznosítják. Amikor betérünk az üzletekbe, kevesen keressük tudatosan a hulladékból készült termékeket, pedig ha a vásárlásnál nem figyelünk oda, hiába gyűjtünk szelektíven (via FN.hu)

Műanyagok

A legelterjedtebbek nem mérgezők és újrahasznosíthatók, mint az üdítős palackok alapanyaga a PET, a nejlonzacskók alapanyaga, a kis sűrűségű polietilén (LDPE) és a nagy sűrűségű polietilén (HDPE), ami például a kozmetikai flakonok, rekeszek alapanyaga lehet. A PP jelöléssel ellátott polipropilén csomagolásokba kerül a joghurt vagy a margarin. Ezeket a rövidítéseket megtaláljuk a csomagolásokon. Az egyik legszennyezőbb műanyag a PS jelű polisztirol, amelynek a gyártásához rákkeltő, genetikai mutációt okozó anyagot használnak fel, mégis sok élelmiszert csomagolnak ebbe, például a húsok, gyümölcsök alá használt habtálca is ebből van, de van a piacon olyan joghurt is, amely ebben kerül a polcra. A PS újrahasznosításával nem foglalkozik különösebben a piac, tehát az ilyen csomagolást kerüljük.

Újrahasznosított műanyagból készül számos kerti tárgy a fűnyíró burkolatától kezdve a gyeprácson át a virágládáig, sok minden. Építőipari termékeket is gyártanak belőlük, a műanyagzacskókból szemeteszsák, építési fólia, a PET palackból műszál és töltőanyag készül.

Papír

A csomagolási kartonokat majdnem teljes egészében újrahasznosítják. A háztartásokban termelődő vegyes papírhulladék újrahasznosításhoz a papírból eltávolítják a fémkapcsokat, spirálokat, műanyagborításokat, és ezt tőlünk is kérik. Legnehezebben a megszáradt ragasztótól tudnak megszabadulni.

Újrapapírból készülnek napilapok, tojástálcák, kartonbútorok, írólapok, a szalvéta, a zsebkendő és a WC-papír. Minél kevesebb színezék, illatanyag van bennük, minél kevesebb klóros fehérítésen esnek át, annál kevésbé szennyezik a környezetet. A papírral vagy a műanyagokkal együtt gyűjtik a kombinált italos dobozokat (Tetrapak), amelyek rendkívül környezetszennyezőek, ugyanis fémből, műanyagból és papírból készülnek, amit utólag csak nagyon drágán lehet ismét szétválasztani és újrahasznosítani. A begyűjtött kartonokat jelenleg Ausztriába szállítják, ahol leáztatják róla a papírt, amit újrahasznosítanak, a megmaradó alumínium- és műanyagréteg azonban az égetőkbe, cementgyárba kerülve szennyezi a környezetet. Egy másik eljárás során felaprítják, és szigetelőanyaggá préselik.

Fém

A fémhulladék nagyon értékes, mert hatalmas beruházást igényel a nyersanyag kitermelése. Legjobb volna eleve kerülni azt, hogy a fémet csomagolásra pazarolják – lásd az aludobozos üdítőket, jó tulajdonságai miatt többre hivatott anyag. A háztartási gépekből és elektronikai hulladékból is jelentős mennyiségű fémet nyernek ki.

A fémek újrahasznosítása éppen értéke miatt széles körben folyik, legnagyobb felvevője az ipar (pl. gépgyártás, építőipar, autóipar), otthonainkban a radiátorok mintegy fele is újrahasznosított anyagból van.

Üveg

Az üveg környezetbarát italcsomagolás, de ez csak akkor igaz, ha betétdíjas rendszerben minél többször újratöltik, majd amikor esztétikai okokból többször már nem kerülhet az üzletekbe, akkor újrafeldolgozzák. Az üveg a szemétlerakókon nem bomlik le, és az égetőben nem ég el, ezért különösen fontos az újrahasznosítása. A színtelen üveg hasznosítására itthon van lehetőség, a színes üveget azonban külföldre szállítják feldolgozásra, mert itthon nincs megfelelő üzem erre.

A hulladéküveget az üveggyártáson kívül más területeken is hasznosítják. Apróra zúzva keményíti az aszfaltot és a betont, a megolvasztott üvegből pedig szálhúzással üveggyapot készíthető.

Egyéb anyagok

A lakossági hulladékudvarokban és az önkormányzati gyűjtőakciókban összegyűjtött holmikról is szót kell ejteni. Ezen az úton adhatunk túl a használt sütőzsiradékon, -olajon, amiből takarmánykiegészítő készül, illetve a biodízel üzemekben, az aszfaltgyártásban és a gipszgyártásban is felhasználják. Ugyanitt leadhatók a szétszedés után újrahasznosítható háztartási gépek és elektronikai hulladékok. Az energiatakarékos izzókat és a fénycsöveket, a használt akkumulátorokat szintén újrahasznosítják. Az autók gumiabroncsából pedig futópályát, játszótéri burkolatot készítenek.

Számok tükrében 1.

Tények, hogy ti is rosszabbul érezzétek magatokat:

Magyarországon naponta nagyjából 1 millió 300 ezer nylonzacskó kerül forgalomba. Ezeket átlagosan 20 percig használják az emberek, a plasztikszatyrok lebomlási ideje azonban 300-400 év. A szatyrok a környezetre különösen veszélyesek, több védett madárfaj például, tápláléknak véli a műanyagot, ám elfogyasztása után az állat elpusztul.

(via stop.hu)

Egy nagyobb városban a szemét fele csomagolóanyagokból, bolti zacskókból, papírdobozokból, valamint az italcsomagoláshoz használt anyagokból származik. Budapest óvatos becslések szerint is egymillió tonna szemetet termel, ami az országos 4,5-5 millió tonnához képest óriási mennyiségnek számít. Budapesten naponta 17-18 ezer köbméter hulladékot szállítanak el, ami évente hatmillió köbméterre rúg.

(via napi.hu)

Mit hagyunk a gyerekeinkre?

Ha globálisan többet fogyasztunk, mint amennyi Földünk eltartóképessége (szakzsargonnal élve nagyobb az ökológiai lábnyomunk, mint a biokapacitás), akkor bajban (pontosabban az ökológiai túlfutás állapotában) vagyunk.

Tudható, hogy a fordulópont az emberiség történelmében 1987-ben jött el - ebben az évben használtunk el először több erőforrást, mint amennyit bolygónk újratermelni képes. Ezt úgy lehet egyszerűen elképzelni, mintha volna egy kis falu, ahol 100 malacot tartanak. Nos, amíg a falu lakói mindig csak annyi malacot vágnak le, amennyit az életben maradt malacok reprodukálni tudnak (tehát legalább annyi születik, mint amennyit megölnek), akkor a jövő évi vágásra megint legalább ugyanannyi malac lesz, és minden jól alakul. Ha azonban ennél többet vágnak le, akkor minden évben egyre kevesebb malac marad (a kevesebb malactól pedig egyre kevesebb utód tud születni), mígnem egyszer az utolsó malacot is kénytelenek lesznek levágni. Ekkor már soha többet nem lesz malac a faluban, és a lakók borzasztó éhesek és elkeseredettek lesznek.

Nos, az a nap, amikor a Föld lakói elfogyasztották az arra az évre jutó erőforrásokat, az első évben, 1987-ben még december 19-ére esett. Innentől már a jövő elől vettük el őket. 2006-ban már október 9-re esett ez a nap, tehát 20 év alatt 71 napot tolódott el visszafelé! Így az emberiség most évente 30%-kal több erőforrást használ, mint amennyi pótolható. A deficit pedig, amit felhalmozunk és a következő generációkra hagyunk: a klímaváltozás, kipusztuló fajok, a vízhiány fokozódása, élelmiszerhiány, energiabiztonság csökkenése, stb.

Válság idején érzékenyebbek vagyunk, ezért most megpróbálhatjuk elképzelni, mit is jelent mindez a jövő generációk számára! Jó lenne már felhagyni a mértéktelen, önző és pazarló életmóddal és gondolkodni, mielőtt rosszul rögzült megszokásból olyan butaságokat teszünk, melyek hosszú távon meghatározzák földi jövőnket.

Trendtörés kell

Amennyiben elfogadjuk kiindulópontként, hogy a világ termelése/fogyasztása jelen pillanatban túl van a fenntartható szinten (vagyis többet termelünk, fogyasztunk, szennyezünk, szemetelünk, mint amennyit a Föld eltartani képes), akkor be kell látnunk, hogy a jelenlegi fogyasztási szint fenntartása végzetes következményekkel jár. Hát még a további növekedés.

A probléma többek között az, hogy a szinten tartott egyéni fogyasztás is valójában növekedés, ha figyelembe vesszük a népesség exponenciális bővülését. 2030-ra a világ népessége 2,5 milliárddal nő, az élelmiszerigény megduplázódik, az ipari termelés és energiafelhasználás megháromszorozódik. Ezen belül a fejlődő országokban ötszöröződés várható. Ez pedig magában hordozza a civilizációs katasztrófa kockázatát.

Be kell látnunk azt is, hogy a fejlődő országok népessége jogosan szeretne felzárkózni a fejlettekhez, tehét a két régió fogyasztási szintjének egymáshoz való közelítése végső soron elkerülhetetlen. Ez pedig, ha szeretnénk megelőzni a katasztrófát, csakis a fejlett világ radikális fogyasztás-visszafogásával érhető el. Sajnos az erre való hajlandóságnak nyomát sem láthatjuk sem politikai, sem egyéni szinten. A jelen generációk nem szívesen néznek szembe azzal a ténnyel, hogy az a fogyasztási szint, amit az OECD országokban elértek, nem fenntartható. Sőt, a politikusoktól azt várják, hogy fogyasztásuk további növelését ígérjék számukra. Holott a legnagyobb szükség volna mostantól önmegtartóztatásra, a vágyak leegyszerűsítésére, nagylelkűségre, törődésre és a jólét elérésének olyan formáira, mellyel nem ártunk másoknak.

Jólét vagy jóllét?

Életminőségről alkotott felfogásunk (társadalmi és egyéni értékrendünk) nagyban befolyásolja környezetünk élhetőségét is. Hogyan? Például, ha attól éreznénk elégedettséget, hogy többet sétálunk, sportolunk, beszélgetünk barátainkkal, járunk színházba, moziba, vagy olvasunk, zenét hallgatunk, azaz fogyasztói kosarunkban több lenne a tágan értelmezett kultúra, mint a különböző tárgyak és kütyük, akkor jólétünk növekedése kisebb anyag- és energiafelhasználással járna. Más szóval fenntarthatóbban élnénk. 

Ezzel szemben mára az anyagi fogyasztás a legmagasabb szintű értékké magasztosult, a személyes fogyasztás állandó növelése globális gazdaságunk fő mozgatórugója. (Vészharangot kongatnak a világ politikusai és gazdasági szakemberei, ha egy ország éves gazdasági növekedése akár csak negyed százalékponttal alacsonyabban alakul az elvártnál; miközben környezetünk romlásáért csak a zöld mozgalmak képviselői látszanak aggódni.)

Anyagi javak megszerzéséért hajlandóak vagyunk lemondani szabadidőnkről, akár egészségünket is kockáztatjuk; a magasabb jövedelmet többre értékeljük, mint a szeretteinkkel együt töltött időt, az élet egyéb vissza nem téríthető örömeit.

A piedesztálra emelt verseny azt a látszatot kelti, hogy az életben minden játék zéró összegű. A fenntartható fejlődés ezzel szemben gyökeresen másfajta gondolkodást igényel. Ideje volna felébredni a média, politika és önmagunk által generált hipnózisból és visszatalálni a harmóniához önmagunkkal, a természettel.